A Hegyvidék területe már az őskorban lakott volt, amit jól bizonyítanak a föld alól előkerülő leletek, legyenek agyagedények vagy csontszerszámok. Később, az ókorban pedig a római lakosoknak adott otthont, itt épültek a tehetősebb polgárok házai, villái, az uralkodók pedig előszeretettel vadásztak az erdőkben, amelyek jóformán elfoglalták a terület nagy részét. Ennek köszönhető a vadaspark is, amelyet Mátyás király alapított uralkodásának idejében, és magába foglalja a mai Zugligetet is.
A külváros létrejötte sem volt egyszerű, ugyanis a várhegy lábánál elterülő rész építési tilalom alatt állt a 18. században, azonban Mária Krisztina főhercegnő segítségével az 1700-as évek második felében mégis sikerült egy részen elkezdeni a parcellázást. A főhercegnő tiszteletére nevezték el a mai napig is Krisztinavárosnak nevezett részt, amely öt kisebb területre oszlik, amelyek közül Városmajor színesíti a XII. kerületet. A parkot, mely a Városmajor nevet viseli, II. József alapította, és tőle kapta a ma is használatos nevet. A további építkezések azután kezdődhettek el, hogy a park területén fekvő Ördög-árkot beboltozták, így több hely adódott újabb lakórészek kialakításához. Iskola nem volt a környéken ezekben az időkben, a tanárok a gyerekek házaihoz mentek megtartani az órákat. Az első iskola a ma is ismert Jókai Mór Általános Iskola volt 1858-ban, amely azért is kapta a nevét, mivel a „nagy magyar mesemondó” nem messze az épülettől vásárolt telket magának, a nyugodt környezet miatt. Mellette azonban Eötvös József neve is fűződik még a Hegyvidék történetéhez, akinek saját villája volt a területen, ennek egy része még ma is megtalálható. A turistaforgalom ezek után a Fogaskerekű vasútnak volt köszönhető, melyet 1874-ben indítottak útjára.
A kerület természet alkotta vonzerői pedig felbecsülhetetlenek. A kirándulni vágyók nem is találhatnának maguknak jobb útvonalat, mint Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen. Régen maga Erzsébet királynő is előszeretettel látogatta a helyet, nem is csoda, hogy róla kapta a nevét a híres Erzsébet-kilátó. A hegy napjainkban a Budai Tájvédelmi Körzet alá esik. De nem feledkezhetünk meg a Sváb-hegyről sem, amit pedig az itt felállított sváb tüzérség emlékére neveztek el, akik Buda felszabadításakor harcoltak a törökök ellen. A kezdetben turistáktól forgalmas Rózsadomb pedig nyaralóknak adott otthont, mára azonban Budapest egyik legelegánsabb környékének számít számos villájával. A Hegyvidék ad otthont továbbá a Széchenyi-hegynek is, melyet azelőtt Nyék-hegynek hívtak, és csupán gróf Széchenyi István halálakor nevezték át. A 19. században itt is csupán néhány nyaralót lehetett találni, most ellenben számos lakóház díszíti a környéket egészen a hegy tetejéig. Fontos helyszínnek számít még Farkasrét is, ahol a hellyel megegyező nevű temető is található. A 12. kerület legnagyobb részét azonban Németvölgy foglalja el, ami nem meglepő módon a németekről kapta a nevét, akik Buda ellen vonultak a török megszállás alatt.
Napjainkra számos dolog megváltozott a Hegyvidék területén, az itt alapított Sportkórház, azaz a Magyar Vöröskereszt Erzsébet Kórház is helyet váltott idő közben, azonban a Testnevelési Egyetem kapott otthont az üres épületben. A Magyar Optikai Művek, röviden a MOM a századfordulón kapta meg helyét a kerületben, ami azóta megszűnt, azonban nevét ma is viseli a budai oldal egyik legmodernebb negyede, a MOM Park. Láthatjuk, hogy nyugodt környezetű lakást, szórakozási lehetőséget, vagy kirándulásra alkalmas útvonalat keresünk, a Hegyvidék mindent megadhat nekünk, a hosszúra visszanyúló történelme pedig csak emeli mindennek értékét.